A következő interjú a Lenti és Vidékében jelent 2001-ben, amit Magyar Anna készített velem. A továbbiakban, változtatás nélkül közlöm az írást, mert illik az alkalomhoz.
- Kovács Ernőnét - Mici nénit -, Lenti közismert nyugdíjasát látogattam meg, hogy idézze fel a régi lenti hagyományokat.
- 1944-50 között emlékezetem szerint húshagyó kedden az étkezéstől kezdve a vidám mókázásig mindennek "rendje" volt. Az ebéd bőséges volt, mivel utána jött a szigorúan betartott böjti időszak. Így az asztalra kövesztett sonka, tormamártás, tört burgonya és farsangi fánk került.
- A délután és az este milyen eseményekkel telt?
- Az iskolás gyerekek alig várták a tanítás végét, hogy táskájukat sutba dobva, az ebédet elfogyasztva végre beöltözhessenek, és házról-házra járjanak. Mire minden házba betértek, már beesteledett, s erre az időre szigorúan otthon kellett lenniük. Ezután a család közösen megvacsorázott és kezdetét vette a felnőttek maszkázása.
- Ez hogyan zajlott?
- Minden házból valaki beöltözött és csapatokba verődve jártak. A házak ablakai ki voltak világítva, nehogy elkerüljék őket a maszkák. Még a kutyákat is megkötötték, bezárták erre az időre. Kacagástól zengtek a házak, hiszen az álarcot viselő nem szólalhatott meg. A háziaknak kellett kitalálniuk testalkatból, kézről, lábról, hogy kit rejt az álarc.
- Melyek voltak a legjellemzőbb jelmezek?
- Cigányasszony, férfi nőnek öltözve, nő férfinak. Az ügyes, jól elrejtett alakok még hetekkel később is találgatások tárgyai voltak a faluban.
- Jelmezbál volt abban az időben?
- Igen. 1948-ban volt egy számomra a mai napig emlékezetes jelmezbál, amelyre az édesanyám vitt el, mint serdülő lányt. Ez a bál a régi mozi épületében volt, amely színpaddal és páhollyal is rendelkezett. Mi a páholyból néztük végig a jelmezes felvonulást. Lentiben akkor is nagyon sok ügyes kezű varrónő volt, akik már hetekkel a bál előtt lázas munkával készítették a jelmezeket.
- Milyen jelmezek voltak abban az időben?
- A legemlékezetesebbek számomra a Tavasz-Nyár-Ősz-Tél kompozíció amit az évszaknak megfelelő színű, földig érő selyemruha, hozzá illő díszítéssel és nagykarimájú kalappal viseltek. Aztán a Nappal és az Éjszaka. A Nap ragyogó színű öltözéket, az Éj fekete hosszú ruhát viselt apró csillagokkal és holddal díszítve.
- Melyik jelmez vitte el a pálmát?
- Az akkori iskolaigazgató lánya fecskének öltözött. Frakkos ruhája fecskeszerű farokban végződött. A mellétől lefelé fehér szoknya volt, amelyet egy saját kezűleg falukép díszített, ami felett fecskék szálltak. A fején egy csodálatos hajfonatból készített fecskefészket viselt, amelyen kicsi fecskék ültek. Ezt a látványt a mai napig nem felejtem el.
- Volt-e folytatása ezeknek a rendezvényeknek?
- Hosszú szünet következett az ismert okok miatt. Aztán a 60-as években, már mint fiatalasszony, baráti társasággal jártunk maszkázni házakhoz, szórakozóhelyekre.
- A mai farsangról mi a véleménye?
- Már nem követem az eseményeket, bár pár éve a művelődési központnál lévő jelmezes felvonulást megnéztük a férjemmel. El kell mondanom, hiányzik, hogy a maszkák nem csöngetnek ránk, pedig a finom fánk ott várja őket az asztalon...
