50 éves Általános Iskolai találkozó - 2005

Mit álmodtál Kis Kató?

Azok emlékére, akik elmentek, de most is velünk vannak.

Az én Édesanyám sok szép gobelint varrt idős korában: Tájképeket, csendéletet, híres festők képei után is például: Tiziano "Laviniáját", Szinyei Merse Pál "Majálisát". A legkedvesebb emlékem az alábbi képhez fűződik, még ma is szobám falát díszíti. Édesanyám varrta ezt a gobelint is, de az ő Édesanyjától, az én Nagymamámtól tanultam annak idején egy versikét, ami annyira illik ehhez a képhez, hogy ahányszor csak rápillantok nosztalgia tölti el a szívemet. Így szól a vers:

Mit álmodtál kis Kató?

Azt álmodtam Nagyanyó,

Szomszédunknak kis kertjében,

Sétálgattam szépen csendben.

Fán pirosodott a cseresznye,

De nem ettem belőle,

Mert amikor nyúltam érte,

Cseresznyefa tetejére,

Oda repült egy Rigó!

Mint valami Bölcs Bíró, 

Azt mondta, hogy ne vegyek,

Cseresznyéből ne egyek.

Cseresznyefa tudod - másé, 

Nem pedig a Katókáé,

Így hát aztán nem is ettem, 

Jaj, de jó hogy felébredtem!

A 2014-es esztendő adventi várakozásának idején, legyenek Veletek, és velünk azok is, akiknek szeretete végig kísérte életünket.

Sok szeretettel: Mici Néni